A szerelem mindig más. Mindegy, hogy hányszor szeretünk életünkben, egyszer, kétszer vagy tízszer: az új
szerelem mindig ismeretlen. A szerelem vagy a pokol fenekére taszít, vagy a mennyországba röpít, de egy
biztos: valahova eljuttat. És nem utasíthatjuk vissza, mert létünk alapfeltétele. Ha nem merjük elfogadni,
éhen halunk egy karnyújtásnyira a fától, amely hiába kínálja gyümölcseit. Mindenütt a szerelmet kell
keresnünk és vállalnunk kell, hogy esetleg órákig, napokig vagy akár hetekig szomorúak és csalódottak
leszünk miatta. Mert abban a pillanatban, amikor elindulunk keresni a szerelmet, ő is elindul, hogy
megtaláljon minket.
keresnünk és vállalnunk kell, hogy esetleg órákig, napokig vagy akár hetekig szomorúak és csalódottak
leszünk miatta. Mert abban a pillanatban, amikor elindulunk keresni a szerelmet, ő is elindul, hogy
megtaláljon minket.
~Kell lennie egy barátnak aki észreveszi, ha egy könnycsepp ül a szemedben.Aki nem fél ott hagyni, mert tudja, ha szükséged van rá, úgyis hívod. Kell egy barát, aki azt mondja: Figyu, most nincs minden rendben, de én tudom,hogy erős vagy és túl teszed magad rajta. Most egy roncs vagy és nem akarlak így látni. Először tedd helyre magadban a dolgokat és aztán hívj, ha úgy érzed. És tudnod kell, én midig szeretlek és bízom benned!" ♥
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)








